" Legközelebb húzd be a függönyt drága! ;)
xx H."
Sápadtan mentem be a konyhába. Mikor beléptem frissen főzött kávé, és frissen sütött palacsinta fogadott. Elővettem egy tányért, és egy bögrét majd leültem reggelizni anyuékhoz. Egyből feltűnt nekik, hogy valami nincs rendben velem.
- Jól vagy kincsem? - kérdezte anyu.- Nem akarsz orvoshoz menni? - aggodalmaskodott.
-Nem, nem kell orvos, jól vagyok.- nyomatosítottam egy bólintással.
Gyorsan ittam egy bögre kávét, majd az ajtóhoz rohantam felkaptam a hátizsákomat, kiállottam egy "sziasztok"-ot és kimentem az ajtón. A buszmegállóba találkoztam Emily-vel.
- Szia, jól vagy? - kérdezte Emily egy ölelés után.
- Szia, semmi jól vagyok, csak kicsit álmos vagyok még. - mosolyodtam el halványan. Időközben megjött a busz, és gyorsan felszálltunk rá. A hátsósorba beültünk, és vártunk, hogy oda érjünk az iskolába. Lecsuktam a szememet, és csak élveztem ahogy a reggeli napfény besüt a busz ablakán, de közben agyam ezerrel kattogott, hogy ki lehetett az aki küldte az üzenetet?
***
A nap gyorsan eltelt, mivel ez az utolsó hét az iskolában, így a legtöbb órán csak filmeket néztünk az adott tantárgyhoz illően. Még napközben kitaláltuk Emily-vel, hogy elmegyünk a kedvenc kávézónkban meginni egy kávét. Így mikor az utolsó óráról elengedtek minket a kávézó felé vettük az irányt. Megálltunk a hatalmas pláza előtt és bementünk, mivel egy pár ruhabolt előtt kellet elmentünk, így muszáj volt legalább az egyikbe bemennünk, mert elfogott minket a csábítás. Másfél óra múlva kijöttünk két két zacskóval mindketten. Végül is eljutottunk a kávézóba és rendeltünk magunknak. Egy aranyos pincér kihozta a rendelésünket az asztalunkhoz és beszélgetni kezdtünk.
***
Késő este elköszöntünk egymástól Emily-vel a pláza előtt és mindketten a másik irányba indultunk el. Időközben rám szakadt az ég, és szidtam az eget, hogy képes ilyenkor esni. Behúzódtam egy boltnak az esernyője alá. Egy magas ember lépett ki a boltból, majd szidta az eget csendesen mint én, hogy pont most kell esnie az esőnek. Végül ő is be állt az esernyő alá kicsit közelebb hozzám mint kellet volna. Kicsit arrébb léptem egy lépést, majd ő rám kapta a tekintetét.
-Szia. - köszönt mély rekedtes hangján. A hang hallatán össze rendültem, majd felnéztem rá. Harry volt az az iskolából.
- Szia. - válaszoltam neki szinte némán.
- Mi járatban vagy erre? - kérdezte miközben végig engem vizslatott. Élénk zöld írisze megcsillant a gyér fényben ahogy engem figyelt válaszra várva.
- Csak haza felé mentem, mikor rám szakadt az ég. A barátnőmmel voltam kávézni, de megálltunk még ruhát is nézni. De most miért is mondom neked el ezeket? - fogtam meg a fejemet miközben csóváltam. Azon a mély rekedtes hangján felkuncogott.
-Nem gáz. - mondta, miután abba hagyta a nevetést.
- Szerintem, most már alább hagyott az eső. - mondtam. - Köszönöm a beszélgetést. - nevettem fel, majd azzal a lendülettel vettem egy fordulatot,és hazafelé indultam volna, ha valaki nem kapja el a csuklómat.
- Várj haza kísérlek, elég késő van. - majd szeme egy pontba figyelt, én is oda fordultam, de ne láttam ott senkit.
- Hát rendben. - ráztam le magamról a kezét, majd némán útnak indultunk.
Pár perc séta után elénk értünk.
- Hát köszönöm, hogy haza kísértél. - fordultam felé, majd a kiskapun beléptem.
-Nincs mit. - mondta a szemembe nézve. Hirtelen valami összerándult a gyomromba.
Még az ajtó előtt vissza fordultam, és intetem neki. Ő is intett nekem, majd beléptem a házba. A házban sötétség fogadott, így gyorsan körbeszaladtam mindenhol felnyomtam lámpát, tudom rossz szokás, de mit lehet tenni ha valaki fél a sötétben?
Elmentem fürdeni, majd egy melegítőben,és egy kinyúlt felsőben, és felkötött hajjal ültem az ágyon és skypoltam Parker-rel.
- Éssss eljössz velem a nyárnyitó bulira? Még el se kezdődött a szünet,de máris ódákat zengnek arról a buliról. - hüledezett Parker. Igen, a nyárnyitó buli....Minden évben a Harry Styles-nál van megtartva az év bulija, a következő évig azt a bulit emlegetik amíg megint nem lesz egy. Hülye lenne az ember kihagyni. Sajnos Parker minden évben elcibál, soha nincs kedvem elmenni, de még hatalmas élményekkel megyek haza.
- Naaaa légyszííííííí. - húzta el az í betűt ezzel a gondolatomból kizökkentve.
- Rendben, elmegyek, ha Emily is jöhet velem! - nevettem fel.
- Ezazz! - ugrott fel a székéből.
***
Nyakig beakarózva néztem a tévét, néha néha belebóbiskolva, majd arra lettem figyelmes, hogy valami csattan az ablakomnak, és az ablaküveg ezer darabra törik szét, a nagy reccsenést hatalmas sikolyommal egészítettem ki. egy kő gurult végig az ágyam előtt.
Apa és anya fejvesztve rontottak be a szobámba. Patakokban kezdtek folyni a könnyeim és ayához mentem aki átölelt, apa telefonált és hívta a rendőröket.
***
Hajnali három óra és én a konyhába ültem egy pohár víz mellet. Egy rendőr jött oda hozzánk és mondta, hogy a kődarabon találtak egy fecnit. Apának odaadta majd láttam rajta, hogy nagyon elfogja a düh. A papírt lerakta anyu meg elém. a papíron ez állt:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése