3. fejezet

Feloldottam a képernyőt és láttam, hogy jött egy SMS-em egy ismeretlen számról. Megnyitottam az üzenetet, és lesápadtam. Az üzenetben az állt, hogy:

" Legközelebb húzd be a függönyt drága! ;)

xx H."

Sápadtan mentem be a konyhába. Mikor beléptem frissen főzött kávé, és frissen sütött palacsinta fogadott. Elővettem egy tányért, és egy bögrét majd leültem reggelizni anyuékhoz. Egyből feltűnt nekik, hogy valami nincs rendben velem.

- Jól vagy kincsem? - kérdezte anyu.- Nem akarsz orvoshoz menni? - aggodalmaskodott.

-Nem, nem kell orvos, jól vagyok.- nyomatosítottam egy bólintással.

Gyorsan ittam egy bögre kávét, majd az ajtóhoz rohantam felkaptam a hátizsákomat, kiállottam egy "sziasztok"-ot és kimentem az ajtón. A buszmegállóba találkoztam Emily-vel. 

- Szia, jól vagy? - kérdezte Emily egy ölelés után.

- Szia, semmi jól vagyok, csak kicsit álmos vagyok még. - mosolyodtam el halványan. Időközben megjött a busz, és gyorsan felszálltunk rá.  A hátsósorba beültünk, és vártunk, hogy oda érjünk az iskolába. Lecsuktam a szememet, és csak élveztem ahogy a reggeli napfény besüt a busz ablakán, de közben agyam ezerrel kattogott, hogy ki lehetett az aki küldte az üzenetet?

***

A nap gyorsan eltelt, mivel ez az utolsó hét az iskolában, így a legtöbb órán csak filmeket néztünk az adott tantárgyhoz illően. Még napközben kitaláltuk Emily-vel, hogy elmegyünk a kedvenc kávézónkban meginni egy kávét. Így mikor az utolsó óráról elengedtek minket a kávézó felé vettük az irányt. Megálltunk a hatalmas pláza előtt és bementünk, mivel egy pár ruhabolt előtt kellet elmentünk, így muszáj volt legalább az egyikbe bemennünk, mert elfogott minket a csábítás. Másfél óra múlva kijöttünk két két zacskóval mindketten. Végül is eljutottunk a kávézóba és rendeltünk magunknak. Egy aranyos pincér kihozta a rendelésünket az asztalunkhoz és beszélgetni kezdtünk.

***

Késő este elköszöntünk egymástól Emily-vel a pláza előtt és mindketten a másik irányba indultunk el. Időközben rám szakadt az ég, és szidtam az eget, hogy képes ilyenkor esni. Behúzódtam egy boltnak az esernyője alá. Egy magas ember lépett ki a boltból, majd szidta az eget csendesen mint én, hogy pont most kell esnie az esőnek. Végül ő is be állt az esernyő alá kicsit közelebb hozzám mint kellet volna. Kicsit arrébb léptem egy lépést, majd ő rám kapta a tekintetét.

-Szia. - köszönt mély rekedtes hangján. A hang hallatán össze rendültem, majd felnéztem rá. Harry volt az az iskolából. 

- Szia. - válaszoltam neki szinte némán. 

- Mi járatban vagy erre? - kérdezte miközben végig engem vizslatott. Élénk zöld írisze megcsillant a gyér fényben ahogy engem figyelt válaszra várva. 

- Csak haza felé mentem, mikor rám szakadt az ég. A barátnőmmel voltam kávézni, de megálltunk még ruhát is nézni. De most miért is mondom neked el ezeket? - fogtam meg a fejemet miközben csóváltam. Azon a mély rekedtes hangján felkuncogott.

-Nem gáz. - mondta, miután abba hagyta a nevetést.

- Szerintem, most már alább hagyott az eső. - mondtam. - Köszönöm a beszélgetést. - nevettem fel, majd azzal a lendülettel vettem egy fordulatot,és hazafelé indultam volna, ha valaki nem kapja el a csuklómat.

- Várj haza kísérlek, elég késő van. - majd szeme egy pontba figyelt, én is oda fordultam, de ne láttam ott senkit.

- Hát rendben. - ráztam le magamról a kezét, majd némán útnak indultunk.

Pár perc séta után elénk értünk.

- Hát köszönöm, hogy haza kísértél. - fordultam felé, majd a kiskapun beléptem.

-Nincs mit. - mondta a szemembe nézve. Hirtelen valami összerándult a gyomromba.

Még az ajtó előtt vissza fordultam, és intetem neki. Ő is intett nekem, majd beléptem a házba. A házban sötétség fogadott, így gyorsan körbeszaladtam  mindenhol felnyomtam lámpát, tudom rossz szokás, de mit lehet tenni ha valaki fél a sötétben?

Elmentem fürdeni, majd egy melegítőben,és egy kinyúlt felsőben, és felkötött hajjal ültem az ágyon és skypoltam Parker-rel.

 - Éssss eljössz velem a nyárnyitó bulira? Még el se kezdődött a szünet,de máris ódákat zengnek arról a buliról. - hüledezett Parker. Igen, a nyárnyitó buli....Minden évben a Harry Styles-nál van megtartva az év bulija, a következő évig azt a bulit emlegetik amíg megint nem lesz egy. Hülye lenne az ember kihagyni. Sajnos Parker minden évben elcibál, soha nincs kedvem elmenni, de még hatalmas élményekkel megyek haza.

- Naaaa légyszííííííí. - húzta el az í betűt ezzel a gondolatomból kizökkentve.  

- Rendben, elmegyek, ha Emily is jöhet velem! - nevettem fel.

- Ezazz! - ugrott fel a székéből. 

***

Nyakig beakarózva néztem a tévét, néha néha belebóbiskolva, majd arra lettem figyelmes, hogy valami csattan az ablakomnak, és az ablaküveg ezer darabra törik szét, a nagy reccsenést hatalmas sikolyommal egészítettem ki. egy kő gurult végig az ágyam előtt. 

Apa és anya fejvesztve rontottak be a szobámba. Patakokban kezdtek folyni a könnyeim és ayához mentem aki átölelt, apa telefonált és hívta a rendőröket. 

***

Hajnali három óra és én a konyhába ültem egy pohár víz mellet. Egy rendőr jött oda hozzánk és mondta, hogy a kődarabon találtak egy fecnit. Apának odaadta majd láttam rajta, hogy nagyon elfogja a düh. A papírt lerakta anyu meg elém. a papíron ez állt: 

2. fejezet

Kicsöngettek ebédszünetre. Az iskola összes tanulója egyszerre özönlött be az ebédlőbe. Emily-vel csöndesen sorba álltunk, addig amíg meg nem kaptuk az ebédünket,majd leültünk számunkra kellemesen eldugott helyre. Kicsomagoltuk a szendvicseket amiket hoztunk, és beszélgetni kezdünk. Majd egy nagy csattanást hallottunk és máris egy nagy tálca spagetti landolt a földön.

***
Sietősen dobáltam be a cuccaimat a boxba, mivel már besötétedett és már rég otthon kellet volna lennem, de mivel a suliba kajacsata alakul ki két idióta miatt így mindenkinek bent kellet maradnia, és csak most tudtam elszabadulni. Táskámat magamra kapva rohantam ki az épületből. Kilöktem magam előtt az ajtót, és előkaptam a telefonomat, hogy megnézzem mennyi az idő. Majd rohanásomba, egy nagy csattanással a földre érkeztem mivel neki mentem valakinek.
- Hupsz bocsi. - mondtam, majd felálltam a földről.
- Semmi. - mosolygott rám. Arcát göndör fürtök keretezték, és egy féloldalas mosollyal nézett rám. Mikor rápillantottam, egyből felismertem, hogy ki ő. A maga Harry Styles állt előttem. Csak az én szerencsém lehet, hogy ilyenkor belebotlok.
- Hát akkor helló! - intettem neki a kezemmel, és sietősen hátat fordítottam neki.
- Helló.- hallottam magam mögött ahogy halkan elköszönt.
Miközben hazasétáltam végig magamon éreztem valakinek a tekintetét, de ahányszor hátra néztem annyiszor nem volt ott senki. Lassan kezdek paranoiás lenni.

***

-Sziasztok!  kiabáltam ahogy hazaértem, választ viszont nem kaptam senkitől, helyette egy cetli fogadott a hűtőn, miszerint "későn jövünk, ne engedj be idegeneket". Csak a szokásos üzenet. Kerestem valami ehetőt a hűtőben, majd leültem a konyhaasztalhoz, és enni kezdtem. Miután végeztem elpakoltam és, bepakoltam a mosogatógépbe, majd  felmentem az emeletre. Összeszedtem egy kinyúlt pólót és egy mackó nadrágot, és elmentem fürdeni. A kádat teleengedtem jó forró vízzel, és öntöttem rá fürdősót, majd még fürdőhabot is raktam bele.
Egy jó ideig áztattam magamat benne, majd kiszálltam, egy törülközőt magamra tekerve mentem ki a szobámba, majd megálltam az ágyam előtt és felöltöztem. Miközben tevékenykedtem addig bekapcsoltam a Tv-t, hogy legyen valami alapzaj. Miután megírtam a leckét, és bepakoltam a táskába, leoltottam a villanyt mert kezdődött a kedvenc sorozatom. Valahol rezgett a telefonom, míg leckét írtam, de már nem volt erőm megkeresni, hogy hol van. Miután vége lett a sorozatomnak lekapcsoltam a Tv-t, és mély álomba merültem.
Reggel a kedvenc zenémnek a első akkordjaira ébredtem. Kómásan körbe néztem a szobában, és nyújtózkodtam egy nagyot. Kihámoztam magamat a paplan alól, majd a telefonom után kezdtem kutakodni, ami egyre hangosabban kezdett zenélni.  Meg is találtam az egyik párna alatt. Kinyomtam az ébresztőt, majd beálltam gondolkodó pózba a szekrényem elé, és azon tanakodtam, hogy mit húzzak. Végül úgy tíz perc ácsorgás után egy fehér egybe részes ruhán állapodtam meg és az ünnepies hangulatát egy farmerdzsekivel törtem meg, és hozzá egy fekete convers cipő. Táskámat a vállamra raktam, majd a telefonommal a kezemben indultam meg lefelé. Feloldottam a képernyőt és láttam, hogy jött egy SMS-em egy ismeretlen számról. Megnyitottam az üzenetet, és lesápadtam. Az üzenetben az állt, hogy:

" Legközelebb húzd be a függönyt drága! ;)

xx H."

1. fejezet

Haliii!! Megérkeztem az első felezettel :))  Sajnos nem lett hosszú.. de azért remélem tetszeni fog, és élvezni fogjátok :)

Már megint az a hülye vekker.. Idegesen csaptam le az órát ami jelezte, hogy el kell készülnöm a suliba és időben oda is érni. Ledobtam magamról a puha paplant ami sikeresen a földön landolt. Morogtam, majd felültem az ágyon, belebújtam a szőrös papucsomba, majd a szekrényemhez csoszogtam. Kiválasztottam pár

ruhadarabot, és komásan a fürdőmbe mentem. Gyorsan össze készültem és lerohantam a lépcsőn kezemben az iskola táskával. Pultról felkaptam a tízóraimat, amit anya csomagolt még mielőtt elrohantak apával a munkába. Még úgy hajnal tájban hallottam ahogy elköszöntek. Kimentem, majd kulcsra zártam az ajtót, majd gyalog elindultam. Fülesemet elővéve, majd egy fél órát vacakoltam, hogy kibogozzam, de végül sikerült és zenét tudtam hallgatni az iskolába vezető úton. Jövő héten érkezik a bátyám Angliából. Ő ott él az anyukájával meg a nevelő apukájával. Nagyon szoros a kapcsolatom vele, és most egész nyáron velünk lesz, el sem hiszem, nagyon rég találkoztunk csak skypolni van lehetőségünk. Gondolkodási menetemet az zavarta meg, hogy megérkeztem a suliba. Lassan ballagtam végig a csendes folyosón. Lépteimet vissza verték a falak. A szekrényemhez mentem és elő vettem a tornazsákomat. Az első óránk tesi. Nem igazán tartozik a kedvenceim közé. Bementem az osztályunkba, és leültem a padom tetejére, majd addig zenét hallgattam amíg meg nem jöttek az osztálytársaim. Jelző csöngetéskor átmentünk az udvaron, mert jó idő volt. Átöltöztünk és elkezdődött a tesi óra.
***
A szekrényemnél álltam, mikor valaki a folyosó túl oldalálláról a nevemet kiabálta. Rögtön felismertem a hangot. Emily a legjobb barátnőm. A szekrényemet behajtva figyeltem ahogy rohan felém. Fején egy fejpánt volt, mint a hippiknek, emlékszem ezt a darabját tegnap vettük, vagy fél óráig álltunk a stand előtt, mert nem tudta eldönteni, hogy milyen színű legyen. Miután átrohanta a folyosót lihegve ide ért hozzám.
- Szia! - lihegett még mindig.
- Szia! - mosolyogtam, majd újra kinyitottam a szekrényemet, és kivettem az angol cuccomat. Emily is kinyitotta a saját szekrényét ami az enyém alatt volt, így szenvedtünk egy sort. Még elsőben ismertem meg úgy, hogy a szekrényét nem tudta kinyitni, így  szenvedtünk vele  egy délutánt, és közben össze ismerkedtünk. Ő is kivette az angol cuccát majd csöndesen elindultunk a terem felé. Mikor beléptünk a szokásos kép fogadott bennünket. Egyszerre nevetünk fel mikor megláttuk az egyik osztálytársunkat az asztalon állva a kajáját pedig magasba tartva, míg a másik, elakarta szedni tőle. Csak a szokásos. Leültem a helyemre, majd Emily mellém ült. Megszólalt a csengő és elhangzott a kérdés" Milyen óránk lesz?" kiabáltam hogy angol és mindenki a helyére pattant iszonyat gyorsan. Igen, az angol tanártól nagyon kell tartani. Mindegy, hogy milyen tanuló vagy ő akkor is egy jeggyel rosszabbat ad. Fél perccel becsöngetés után a tanár megjelent az ajtóban, majd mély sóhajtások hallatszottak. Ilyenkor mindenki meghal egy picit... Nagy seggét lerakta az székre, majd bejelentette, hogy röpdolgozat. Mindenki elővett egy lapot, és megírtuk a "meglepetés" dolgozatot.